Pillekönnyű fonalas fülbevalók, amelyek, akár a híres Möbius-szalag, önmagukba tekerednek vissza. Hogy a végtelenséget szimbolizálják- e, vagy a megbonthatatlan csomókat, nos, mindkettő igaz lehet, szabad az asszociáció. Én azt szeretem bennük, hogy egyszerre látom mindkét oldalukat, azt is, ami fényben fürdik, és azt is, ami árnyékban van.
